Szulejmán névnap

A Szulejmán név jelentése

A Szulejmán név arab eredetű, jelentése 'béke embere' vagy 'a béke ura', és összefügg a sémi 'salam' (béke) tővel, amelyből a Salamon név is ered. Egyes források szerint a név héber Salamon névnek arab megfelelője, mindkettő az ókori közel-keleti béke- és bölcsességfogalomhoz kapcsolódik.

A Szulejmán név eredete

A Szulejmán név az arab Sulaymān névből ered, amely a héber Shelomo (Salamon) névvel azonos gyökerű, és az iszlám előtti közel-keleti névadási hagyományhoz nyúlik vissza. Az iszlám terjedésével a név széles körben elterjedt az Arab-félszigettől a Balkánig és Közép-Ázsiáig. Magyarországra főként az oszmán-török hódoltság időszakában, a 16–17. században került, és máig elsősorban muzulmán vallású közösségekben, illetve török kulturális hatások révén ismert. A Magyar katolikus és református névnapnaptárban nem szerepel, így hivatalos névnapja nincs.

Szulejmán becézései

Híres emberek Szulejmán névvel

• I. Szulejmán oszmán szultán – Az Oszmán Birodalom tizedik szultánja (1520–1566), akit a Nyugat 'Nagyszerű'-nek (Magnificent), az oszmánok 'Törvényhozó'-nak (Kanuni) neveztek; uralkodása alatt a birodalom elérte legnagyobb kiterjedését, és 1526-ban a mohácsi csatában legyőzte a magyar királyi sereget.

A Szulejmán név népszerűsége

A Szulejmán név Magyarországon soha nem tartozott a széles körben használt nevek közé, és elsősorban a török-oszmán kulturális örökséghez, illetve a muzulmán vallású közösségekhez kötődik. Az utóbbi évtizedekben a népszerű török televíziós sorozatok hatására a név ismertebb lett a magyar közönség körében, bár névadási célra továbbra is ritkaságnak számít.

Érdekesség

A Szulejmán név azért különleges a magyar kultúrtörténetben, mert viselője, I. Szulejmán szultán döntő szerepet játszott a középkori Magyar Királyság sorsában – a mohácsi vész (1526) és Buda elfoglalása (1541) az ő nevéhez fűződik –, így a névnek egyszerre van oszmán és magyar történelmi vonatkozása.